A tél 53 napja

Nem vártam hogy tablózzon, egyszerű: 3 ember tétlen várakozása a buszmegállóban, egy fóbiás tanárnő, egy biztonsági őr, Valeri a csellista lány, egy kutya, és hopp, az egész film 3 részre szakad, teljesen függetlenül egymástól. Szokatlan eszköz, szokványos élethelyzetekkel. Abban a hitben voltam végig hogy majd bizonyosan valami véletlen úton módon találkozik a három főszereplő, de ez csak a hálivúdi' kassza sikereknél jön össze. Na igen, erre várhattam. Semmi. Egyenként mutatja be három ember saját sorsának alakulását. Kissé görcsössé tett... Olyan mint mikor a fülekbe ambient megy és várod a refrént.

rendező: Judith Corell

2006

November

A Spanyol, Achero Manas rendezésében a November. Egy szokatlan, dokumentarista színész társulat a spanyol flasztereken, ahol a civilek is szereplők. Őrült ötletek, balhék, megbotránkozások, rendőrök, és nem happy end.

rendező: Achero Manas

terror.

Mechanikus narancs

Mechanikus narancs napom volt, végeztem a könyvel. Végig táncolom újra a filmet. Egy jó kritika: Kicsi Alex és drúgjai kavarnak a nagy angol utópia romjain, a fogyasztói-ipari-poszkapitalista társadalom időn kívül helyezett kulisszái között. Fiatalok, vedelik a moloko synthem-et a Karóva tejbárban, ska-punk egyenruha, vasalt bakancs és az erőszak elégikus tombolása. Stanley Kubrick 1971-es filmje, a Mechanikus narancs (vagy Narancsóramű, Gépnarancs - eredeti címén Clockwork Orange) a kultfilmek azon fajtájába tartozik, amelyeket a kánon is hamar keblére ölelt: Kubrick, a név kötelez. De volt, ahol filmet indexre tették, máshol egész jeleneteket vágtak ki belőle, egyes vélemények szerint pedig a világ akkor járt volna a legjobban, ha a Mechanikus narancs el sem készül.

rendezte: Stanley Kubrick

1971

Szkafander és pillangó

Le Scaphandre et le papillon... és igen, ismét egy francia remek, ugyan amerika koprodukcióval, de ezt nem mondhatjuk hogy a film kárára ment volna. Furcsa kamera állások, szép zongora kísérettel alatta.. Nem tudom az írót dícsérjem-e, vagy a rendezőt. Mind ketten csúcsra teljesítettek. Attól tartottam végig kell néznem egy ember szenvedését. Egészen mást kaptam. Az elme dialalát...

rendező: Julian Schnabel

2007

2007

Egy makulátlan elme örök ragyogása

Unalmamban, ide oda kattintgatásom közepette leltem rá a filmre a Duna tévén, nemrégiben. A hirtelen megpillantott kép kockában épp Kate Winslet kék színű lenőtt hajával parádézott (ami narancssárga színben is pompázik majd valamint a szivárvány színek mindegyikében).
Jim Carrey hihetetlen alakítása a filmben. Én mostanáig elfogult voltam vele szemben, "inkább maradjon csak a vígjátékoknál", és mellőzzük a komoly rendezéseket. Visszaszívom! A filmet meg kell nézni! A történet ugyan a valóságban aligha ha valószínű, az elején érhetetlen, csupa zűr és zavar, de aztán kénytelen leszel rájönni, ilyen filmet még nem láttál. Csodálatos.

rendezte: Michel Gondry

zene: John Bryon

2004